Mostanság rendszeresen készítek joghurtot. Mert finomabb, mint a bolti. Még akkor is, ha bolti tej, és boltban vásárolt joghurt felhasználásával készül. Krémes, finom, szinte szétolvad az ember szájában. Fogyasztás előtt kiegészítem pirított zabpehellyel, szezámmaggal, dióval, darabolok bele epret vagy banánt, esetleg kiwit, talán meggyet. Milliószor jobb, mint a boltban kapható, ha... Ha a joghurt, amire az vagyon írva, hogy élőflórát tartalmaz, valóban tartalmaz élőflórát. Már több alkalommal is készítettem. Mindig minden ugyanaz volt, csak az a bizonyos élőflórás joghurt nem. Amit a kezem elért a polcon, éppen amilyen boltban voltam, mindig attól függött, hogy milyet vásároltam. Vagyis a csomagolás mindent elbír. A fogyasztó amúgy sem tudja ellenőrizni, hogy mennyi az az annyi bifidus akráminekishívják. Sohasem sikerült egyformán a joghurt. ...mert nem voltak egyformán alkalmasak, élőflórások a joghurtok. Reklám... azaz a vásárló megvezetése.
Ez itt a baj!
Nem oly' régen egy nagyobb létszámú társaságban folytatott beszélgetés menete a reklámokra, azok valóságtartalmára terelődött. Szinte mindenki egyet értett abban, hogy a reklámoknak nem lehet hinni, s hogy tulajdonképpen mennyire gáz, hogy a készítők idiótának, se**fejnek, baromnak gondolják a vevőket. És ez valóban felháborító.
Igen, ez a csodálatos a Forverben, ezért (is) bízhatsz meg benne! Én a szavaimmal garanciát vállalok a családom, barátaim, ismerőseim... még az idegenek előtt is. Döbbenetes különbség ez! Nálam minden összedőlhet, ha valótlant állítok a termékekről.
(Olvass erről többet
ide kattintva!)
Szóval, tudjunk különbséget tenni! Mert nem a kecske kéredzkedett fel utasnak.
