Te melyiket választod? "Hetente 4kg mínusz!" vagy "Talán lassú, de biztos átalakulás."

Félreértés ne essék, nem a kedvet akarom elvenni a fogyókúrától, vagyis az átalakulástól. Sőt! Inkább arra bíztatok mindenkit, hogy készüljön fel ezekre a kihívásokra, és ne akarjon egyik napról a másikra címlaplány (vagy férfi) lenni. Ha ezeket a feladatokat valaki megoldja, akkor sokkal nagyobb eredményben lesz része, minthogy fogyott x vagy y kilót. Egészséget, vitalitást, éveket nyert. Csak úgy kell felépíteni, akár egy házat. Vehetek én csodapirulát (tető), de egy idő után elfárad a karom tartani. Kellenek falak, és kellenek ablakok, hogy jól is érezzem benne magam. De alap nélkül nem lesz tartós. Tehát ha nem akarjuk kidobni a pénzt az ablakon, akkor ne a gyors fogyókúrákban bízzunk, hanem az életünket megváltoztató, megfontoltan felépített programban.

Mit gondolsz, miért van az, hogy napjainkban, amikor csak a világhálón ezrével találhatóak biztos módszerek és fogyasztószerek a gyors fogyáshoz, rengeteg reform és egészséges étel a fogyókúrákhoz, mégis egyre több az elhízott ember?

A válasz egyszerű, de természetesen nem igaz mindenkire...csak a legtöbbünkre.

A válasz egyszerű, de a fogyókúra nem. Egyrészt nem is fogyókúráról kellene beszélnünk, mert az nem fejezi ki pontosan a célt, és a célhoz vezetű utat. Mert lehet fogyni, akár még gyorsan is. De mitől válik ilyenkor könnyebbé az ember? Valóban a zsírpárnák olvadnak el rajtunk? Energikusabbak, fittebbek leszünk? Mennyi ideig tartható meg az új súlyunk?

Mennyi idő kell egy tartós átváltozáshoz?

Természetesen attól függ, hogy mekkora átváltozásra gondolunk. Ha csak néhány kilótól akarunk megszabadulni, akkor akár néhány hét is elég hozzá. Ilyenkor általában víz- és izomvesztés jelenti a súlycsökkenést, és nem is lesz tartós. 2-3 hét alatt (ahogyan a legtöbb tutti receptet hírdetik) nem lehet annyi munkát elvégezni, hogy a felhalmozott zsírok leolvadjanak rólunk, nem lehet annyi izomtömeget felépíteni, hogy a zsír és izom aránya megfelelő mértékben javuljon. 2-3 hét is csak jóindulattal elegendő arra, hogy új szokásokat alakítsunk ki, amely szokás révén elérhetjük a kívánt testtömeget, állapotot.

Újra idézném Dr Márai Géza professzort:

"Nem igaz, hogy a különböző fogyókúrák a megoldások! Kutatások igazolták, hogy nem az energia bevitel az, ami magában túlsúlyt okoz. A szervezet a napi táplálkozással folyamatosan bevitt toxikus anyagokat, mérgező anyagokat mindenképpen ki kell válassza (máj, vese , bőr …). Olyan mértékű az élelmiszereinkben a szintetikus adalékanyagok, a növényvédő szer maradványok, tartósítószerek, hogy egy átlag magyar ember egy év alatt 4-4,5 kg szintetikus adalék anyagot eszik meg. Ezzel a 4,5 kg adalékanyaggal nem tud a szervezet (főleg a máj és a kiválasztó rendszerek) mit kezdeni. Nem tudják kiüríteni. Minden ember más. Az egyiknek jobban sikerül a másiknak nem. Ez függ az életmódtól, genetikától, de nagy tömegeknél nem sikerül.

Leegyszerűsítve a folyamatot: Mit tud ilyenkor a szervezet csinálni? Elraktározza a ki nem ürített toxikus anyagokat. Hol van ez a raktár? A zsírszövetben (hason, fenéken, combon van a fő raktározási hely). Mivel nem tudja kiüríteni a szervezet a sok toxikus anyagot, a raktárkapacitás viszont kicsi, ezért növeli a raktárt. Nem a fogyókúrák az igazi megoldások, hanem a szervezet méregtelenítése természetes módon."

És ez is csak az egyik összetevője, de talán a legfontosabb öszetevője. Véleményem szerint egy vágyott fogyókúrához, testsúlycsökkenéshez, de inkább tartós átváltozáshoz a felsoroltak mindegyike szükséges.

• kiegyensúlyozott, pozitív lelki élet
• kalóriabevitel igazítása a napi terheléshez és többször kevesebbet enni
• egészségesebb ételek fogyasztása
• fölösleges ételek kerülése
• testmozgás
• megfelelő minőségű és mennyiségű víz fogyasztása
• megfelelő táplálékkiegészítők alkalmazása

Mindegyik szükséges, de nem mindenkinél egyforma mértékben, vagy nem oldható meg mindenkinél egyforma mértékben, vagy egyesek néhányból egészen jól állnak. Egy fogyókúra ettől személyre szabott, és ezért nem oldható meg varázsszerekkel néhány hét alatt.

Talán elsőre ijesztő ez a felsorolás, de gondold újra!

Az egészségesebb ételek fogyasztásával, a fölösleges ételek kerülésével, táplálékkiegészítőkkel nagyon jól tudsz hatni a testedre. Ezek figyelembevétele azért is fontos, hogy a szervezetünk elengedje a fölösleges zsírokat. Azért is fontos, hogy a szervezetünk hatékonyabban végezze a dolgát, megújulásra fordítsa az energiáját és figyelmét, ne védekezésre.

A kalória csökkentése nálam a második lépés volna (kivétel extrém bevitel esetén). Nem könnyű lemondani semmiről sem, amely szokásainkon alapul. Mivel eldöntöttük, hogy átalakulásunk során nem az idő, hanem a minősség, a tartósság a legfontosabb számunkra, ezért első lépésben a megszokott mennyiséget elosztanám öt alkalomra (ha ez megoldható rögtön az elején).

Majd kezdeném csökkenteni a fölösleges készítmények fogyasztását (cukros üdítők és gyümölcslevek, édességek, túl sok omega6-ot tartalmazó péksütemények stb.). Ha mégis fogyasztani akarsz édességet, az nem olyan nagy baj. De lehetőleg délelőtt.

Eközben folyamatosan vezetném be az egészséges ételek készítését és fogyasztását. Hiszen az egészséges ételek készítése és fogyasztása több nehézségbe is ütközik. Nem ismerünk elég receptet. De erre megoldás az internet. Rengeteget találhatunk rajta. Következő problémánk, hogy hol szerezzünk be megfelelő alapanyagot. Talán ez a legnagyobb probléma napjainkban. A szervezetünk egészséges működéséhez szükséges vitaminok és ásványi-anyagok forrásai az ételeink (gabonák, magvak, zöldségek, gyümölcsök, tejtermékek, húsok...és a nagyon fontos víz), mégsem fordítunk megfelelő figyelmet a beszerzésre. Pedig már itt eldől, hogy az egészségesnek gondolt étel valójában egészséges-e. Azután az elkészítési mód jelent kihívást. Majd érdemes rávenni az egész családot az egészséges táplálkozásra. Hm! Ez sem könnyű feladat.

Már ezek megvalósítása is kalóriacsökkenéssel jár, de amennyiben szükséges, lehet fokozni.

Félreértés ne essék, nem a kedvet akarom elvenni a fogyókúrától, vagyis az átalakulástól. Sőt! Inkább arra bíztatok mindenkit, hogy készüljön fel ezekre a kihívásokra, és ne akarjon egyik napról a másikra címlaplány (vagy férfi) lenni. Ha ezeket a feladatokat valaki megoldja, akkor sokkal nagyobb eredményben lesz része, minthogy fogyott x vagy y kilót. Egészséget, vitalitást, éveket nyert. Csak úgy kell felépíteni, akár egy házat. Vehetek én csodapirulát (tető), de egy idő után elfárad a karom tartani. Kellenek falak, és kellenek ablakok, hogy jól is érezzem benne magam. De alap nélkül nem lesz tartós. Tehát ha nem akarjuk kidobni a pénzt az ablakon, akkor ne a gyors fogyókúrákban bízzunk, hanem az életünket megváltoztató, megfontoltan felépített programban.

Természetesen az első pillanattól érdemes mozogni, sportolni. Kezdetben nem az számít, hogy mennyit futunk, kerékpározunk, mennyi súlyt mozgatunk meg, hanem az, hogy "dolgozzunk", hogy szokásunkká váljon. A testmozgásnak azért van negatív hatása is, ha ész nélkül végezzük. Savasít, és növeli a szabadgyökök számát szervezetünkben. Minél edzettebbek vagyunk, és minél okosabban sportolunk, ez annál kevesebb gondot okoz majd a számunkra. Ezért nagyon fontos a fokozatosság. És ezért nem érdemes 1 hét alatt 4-5kg fogyással ámítani magunkat. Erre csak a példányszámot növelni akaró magazinok képesek, meg az idióta módszerek. Lehet, hogy fogytak bizonyos módszerekkel, de azt senki nem vizsgálta, hogy mennyire vált tartóssá, mennyi nehézséget okozott a későbbiekben.

Fokozatosan növeljük a teljesítményt. Én szeretem a változatosságot, több sportot is szívesen űzök. Ez is segít abban, hogy akár minden nap sportoljunk. Nem kell mindig csúcsra járatni magunkat. Kerüljük a savasodást. Segít, ha vezetünk edzés naplót.

És én is szívesen segítek, hiszen ezért találtunk itt egymásra. Az átalakulásod folyamatában ez az egyik elem, amiben számíthatsz tanácsaimra. Kérdezz nyugodtan, tervezzünk együtt! (díjmentes)

A másik területe az átalakulásodnak, amiben számíthatsz tapasztalataimra, tudásomra, az a megfelelő táplálékkiegészítők alkalmazása. E körül nagyon sok vita van. Én azt tapasztaltam, engem az győzött meg, hogy szükséges. Erről én nem nyitok ma már senkivel vitát. Mindenkinek joga van másként gondolnia, és döntésének következményét vállalnia. 

Ha elfogadod a javaslatomat, akkor kb. ezek szerint próbáld meg felépíteni a fogyókúrádat, és légy magaddal türelmes. Ne a szomszédnak fogyj! Készülj fel rá, hogy mindig lesznek nálad okosabbak, akik mindent másként csinálnának.

Ha van kérdésed, ha körvonalazódik egy elhatározás benned, ha szeretnél több segítséget kapni sportról és táplálékkiegészítőkről, ha szeretnél jobb közérzettel, alakkal, fittséggel élni, akkor keresd velem a kapcsolatot! Ha átadom számodra a tudásomat, attól még nem leszek hülyébb.

A munka gyümölcse

(Az író ... amatőr, de a történetből a lényeg nagyon jól leszűrhető.)

A családunkkal Imre barátomnál töltöttük a szombat délutánt. A gyerekek a kertben fogócskáztak, mi felnőttek pedig a teraszon beszélgettünk. Élveztük a késői ősz meglepően erős napsugarait. Marika, Imre felesége lekváros kenyereket készített a gyerekeknek. Annyira jól néztek ki, hogy nekem is összefutott a nyál a számban. Az érett barack illata lengte be pillanatok alatt a levegőt. Kényszerítve éreztem magam, hogy megkóstoljam egy kanállal. Több kanál lett belőle. Közben Imre elárulta, hogy ez már saját termésből készült.

Elmondta, hogy 3 éve vásároltak néhány csemetét az egyik barátja javaslatára a városszéli faiskolában. Eleinte többet kellett törődniük a kicsi fákkal, az első metszéshez még szakembert hívtak, de gyorsan megtanulták a gondoskodás fortélyait. Ma már szinte foglalkozni sem szükséges velük, a metszésen túl csak szüretelniük kell. Így minden évben friss, vegyszermentes, nagyon finom barackot ehetnek, esetleg kompótként, lekvárként elkészítve.

Amikor azt mondtam, hogy szép, hogy a fákkal már nem kell foglalkozniuk, de a befőzés munkával és némi rendetlenséggel jár, akkor ők megmosolyogtak. De abban a pillanatban magam is elgondolkodtam egy kicsit, mert a gyerekeket ritkán látom ilyen szépen és csendben enni. Látszott a kis arcocskájukon, hogy nagyon ízlik nekik.

Imre és Marika arra kértek minket, hogy számoljunk. Átbeszéltük, hogy sokkal drágább és nagyobb fáradtság hosszú távon megvenni a nagyon cukros, gyümölcsöt alig látott lekvárokat, a zöldségesnél a permetezett gyümölcsöket, a befőzéshez nagyobb tételben megvásárolni, autóval szállítani a gyümölcsöt és a befőzéshez valókat stb. És azokból nem is tud olyan finomat készíteni, mint a saját termésből.

Nagyon tetszett az is, hogy amikor elhatározták, a gyerekeknek nem a könnyebben és gyorsabban beszerezhetőt, hanem a jobbat, a minőséget akarják adni, akkor azt is tudták, hogy ezt nem tehetik meg azonnal. Tudták, hogy először három év munkát kell fordítani a barackfák gondozására, hogy három év után élvezhessék a gyümölcsét. Manapság ritka az ilyesfajta gondolkodás.

Eldöntöttük a feleségemmel, hogy ezt mi is akarjuk. Még aznap megkérdeztünk szinte mindent arról, hogy milyen dolgaink lesznek a fáinkkal. Elkértük az Imre barátjának az elérhetőségét, és kértük Imrét, hogy hétfőn értesítse a barátját, lenne két fontos vevője.

Vasárnap a kertet gereblyézve lelkesen meséltem a szomszédnak, hogy tegnap mi történt, és holnap mi is stb. Majdnem elvette a kedvemet, mert csak mondta és mondta, hogy miért hülyeség az, amit gondolok, hogy miért nem éri meg stb. Pedig nem kértem rá, csak elmeséltem az élményeimet. Egyébként a szomszédomnak még sosem volt saját gyümölcsfája, de még csak zöldségei sem, sosem főzött be lekvárt, befőttet. (Attól még nem kertész valaki, hogy nyírja a füvet...talán...vagy igen?) De azért tudja... Udvarias voltam vele, és ráhagytam.

Hétfőn a feleségemmel elmentünk megvenni a csemetéket, és azt is eldöntöttük, hogy többet nem veszünk lekvárokat, már csak a sajátot leszünk hajlandóak megenni, illetve a gyerekeknek adni. Az esti bevásárlás során a 30-40% gyümölcstartalmú lekvárokat már nagymellénnyel le is hurrogtuk. Pedig állítólag azokból sokat vásárolnak az emberek. Mi azt mondtuk nem baj, mi a legjobbat fogjuk adni a gyerekeknek, még akkor is, ha ezért várnunk és dolgoznunk kell.

Telt múlt az idő. A fácskákat gondoztuk, ahogyan kell. A szomszéd több alkalommal megkínálta a gyerekeket mosolyogva azzal a lekvárral, amire mi annak idején azt mondtuk, hogy ebből a szemétből nem kérünk többet. A gyerekeket kínálta, velem pedig élcelődött, amikor javasoltam számára, hogy vásároljon ős is csemetéket, mert nem bánja meg, csak nyerhet vele. Hiszen alig van vele teendő, és hamarosan lesz mit leszedni az ágakról. De az sem hatotta meg, amikor arról beszéltem neki, hogy milyen szép látvány a virágzásuk, milyen kellemes illatuk van.

Telt múlt az idő, és megértek az első gyümölcsök. A többit képzeld el!

…milyen az, amikor csak úgy leszedsz egy gyümölcsöt a fáról, amikor készíted a saját lekvárhoz az üvegekre a kockás kis rongyocskákat, az egyikre kéket, a másikra pirosat, amikor megrajzolod a címkéket, amikor az ebédhez a saját befőttet eszi jóízűen a család, amikor érzed az elégedettséget? Elképzelted? Érzed? ...az illatát, az ízét? Tetszik?

A hálózatépítés is ilyen. Van egy jó barátod, ismerősöd, aki már használja a termékeket, jó tapasztalatai vannak. Nem miattad fogyasztja, használja, nem is a pénzért teszi, de fizetnek neki érte. Szívesen megmutatja neked is, ahogyan annyi minden jót szívesen osztunk meg másokkal. Ha akarod, akkor te is élvezheted az eredményét. Persze az első ellenzőid talán a hozzád legközelebb álló emberek lesznek. Szerencsére nem mindenki, így az ismerőseid révén eljuthat az ajánlásod az ő ismerőseikhez, majd az ismerősök ismerőseinek az ismerőseihez…és így tovább.

Különbözőek vagyunk. Vannak, akik a félig telt poharat inkább félig üresnek gondolják. Vannak, akik képesek várni és dolgozni az eredményekért. ...és micsoda eredményekért!

A szomszédodra hallgatsz, vagy felveszed velem a kapcsolatot, hogy megbeszéljük, milyen eredményekre számíthatsz, hová juthatsz el a hálózatépítéssel? Dönteni ráérsz azután. Sőt, döntened csak azután érdemes!